Tudtad, hogy csak EU-s viszonylatban több mint 5 millió tonna feleslegessé vált ruhanemű gyűlik össze évente? Köszönhető ez elsősorban a fast fashion márkák gyorsan megújuló, olcsó árukészletének.
Ennek a tetemes mennyiségnek egyik fele, azok a ruhák, amiket a cégek nem tudnak eladni, a másik pedig azoké a ruháké, amiktől a fogyasztók szeretnének megszabadulni.
Ehhez hozzáadódik még a többi környezetkárosító hatás, mint a gyártási folyamatok során felhasznált óriási mennyiségű energia és víz, nem beszélve a felhasznált vegyszerekről, valamint az áruk szállítása során keletkező környezetszennyezésről.
A használt ruhák sorsa
Mi történik a ruhákkal, amiket nem tudnak eladni?
- outlet boltokba, diszkont láncokba kerülnek
- jótékony célra felajánlják – eladományozzák
- újrahasznosítják
- szeméttelepre kerülnek
Textilszemét, vagy második esély?
A használt ruha nem szemét!
Nézzük, mi történik például az általad eladományozott, vagy szelektív hulladékba került ruhákkal.
10-20%-át a segélyszervezetek újra el tudják adni helyben, hogy ezzel is támogassák ügyüket.
80%-át a gyűjtő szervezetek eladják nyersanyagnak újrafelhasználó szervezeteknek, cégeknek.
Ez a 80% lesz többfelé szétválogatva. A fő válogató -és elosztó központok Hollandia, Kanada és Ázsia mellett Magyarországon vannak.
Ebből a 80%-ból:
45% exportra kerül a világ szegényebb országaiba használt ruhának (az ismerős second hand, outlet boltok)
30% géprongy lesz (ezeket az anyagokat kis darabokra vágják és gyárakban karbantartáshoz használják)
20% töltőanyagként hasznosul – szálakra szedik és újrafelhasználják új anyagokba
5% megy végleg a kukába.
Textil újrahasznosítási ciklus
A végső cél az, hogy a feleslegessé vált ruházati cikkek ne a szemétre kerüljenek , hanem az újrahasznosítási ciklus segítségével újrafeldolgozhatók , újrahasznosíthatók legyenek. Vagy teljes mértékben biológiailag lebomló anyagból készüljenek. Ez azonban jelenleg nem így van, elég ha pár ruha címkét megnézel. A legtöbb ruházati cikk kevert anyagokból készül. Az újrahasznosításnak pedig ez az egyik fő akadálya. A természetes alapanyagokkal szemben a kevert anyagok és a szintetikus szálak újrafeldolgozása problémát okoz, mivel teljesen más eljárásokat igényelnek.
A rossz hír, hogy egyelőre nincsen 100%-os megoldás erre, mivel a jelenlegi technológia képtelen rá. Azonban a kutatók folyamatosan kísérleteznek, és azon munkálkodnak, hogy a problémás anyagok leválasztásával a természetes alapanyagok újrafeldolgozhatók legyenek.
Amit tanácsolni tudunk, az a körültekintő, tudatos vásárlás, a mennyiség helyett a minőség szemelőtt tartása, és a lehető leghatékonyabb újrahasznosítás.
Nem kell minden évben új ruhát venni, körül lehet nézni helyette cserebere-börzéken, bolhapiacokon, lakásvásárokon is. Ha kiszakad egy ruha, nem kell rögtön portörlőnek használni, vagy kidobni, meg is lehet varrni, vagy megvarratni.
Manapság egyre divatosabb az ún. upcycling irányzat is: régiből – újat. Érdekes cikkek jelennek meg erről, illetve az interneten rákeresve, jó ötleteket lehet találni a témában.
Források: greenpeace, szelektiv.hu, humusz.hu
Fotók: pixabay
Save
Save
Save
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: