Életem első ruhából készült táskáját Tesóm tervezte, ő állta az anyagokat, és mivel nekem van varrógépem, így 80 %-ban én varrtam meg. A maradék 20% az ő keze munkáját dicséri. Első alkalommal, véletlenül sem valami egyszerű, könnyű vonalvezetésű kis csodát alkottunk volna, de mindjárt megmutatom, miről is van szó.
A táska elejét egy csipkés párnahuzatból készítettük, a háta pedig farmerból lett. A belseje virág mintás vászon anyag, kis zsebbel, ahogy azt illik. A párnahuzat mintáját kis farmernégyzetekkel kívántuk feldobni, így ezeknek a betéteknek az elkészítése már kiváló gyakorlási lehetőséget adott.
A kis négyzeteket kivágtam a párnahuzatból, és helyükre illesztettem a farmer négyzeteket, amiket nagyobbra vágtunk a varrásszél miatt. A varrást a már meglévő varrásokon vezettem, hogy ne rontsam el a csipke látványát.
A táska oldala háromszög alakúnak lett tervezve, én pedig néha feltettem a költői kérdést varrás közben: ezt ki találta ki??!
De aztán nagy odafigyeléssel és gondossággal, aminek gyakorlása amúgy is rám fér, sikerült szépen bevarrni a több rétegű háromszögeket a helyükre.
A több réteg a táskamerevítő és a flíz miatt adódott, plusz a rávasalható közbélésből, a párnahuzat oldalán.
A bélés szintén kapott kis háromszögeket a két oldalán, rávarrtam a zsebet is, majd következett a cipzárbevarrás.
Elkészültek a pántjai is, így végül összeállítottam a táskát, és megvallom, nehezen engedtem ki a kezemből, mert elég cukira sikeredett. Szerintem. 🙂
Vannak hibái, a leglátványosabb a túl nagy farmernégyzetek, amik a fehér anyagon átütnek, kicsit kisebbre kellett volna őket vágni. Na de ez már így marad. Majd legközelebb.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: