Szörnyek a szekrényünkben

Tudtunkon kívül is elképesztő mértékben szennyezzük a környezetünket. Vegyük például a ruháinkat, amiket frissen megveszünk a boltokból. Kinek jutna eszébe, hogy valóban mérgező anyagokkal vannak tele? Engem arra tanítottak a szüleim, hogy a frissen vett ruhát első használat előtt kimossuk, ezáltal megszabadulunk a felesleges festékanyagoktól és a gyártás során benne maradt egyéb vegyszerektől.

De azt az életben nem gondoltuk komolyan, hogy mennyi súlyosan mérgező anyagot távolítunk ezzel el, nem gondolunk bele, hogy mennyi marad még a ruhákban, és abba meg főleg nem gondolunk bele, hogy az amit kimosunk, tovább szennyezi a környezetet.

A vizeket, az azokban élő élőlényeket, a vizek mentén a talajokat, a vízgyűjtő rétegeket, ezeken keresztül a növényeket, az állatokat, saját magunkat is visszamérgezzük, ha ezeket az állatokat és növényeket megesszük. Félelmetes belegondolni, hogy nem csak a mezőgazdasági vegyszerek, a rovar- és gyomirtó szerek, a műtrágyák, és ki tudná felsorolni még milyen anyagok okoznak kárt a környezetben, hanem még mi is hozzáteszünk a ruháink kimosásával.

Csökkenthetjük a ruhák káros hatását, ha kevesebbet vásárolunk, újrahasznosítjuk őket, és új célokra használjuk a már meglévő ruhákat, illetve ha használt ruhákat vásárolunk.

A Greenpeace ennél is tovább megy, azt kéri: szólítsuk fel a nagy márkás világcégeket, hogy vállaljanak végre felelősséget a bolygóért és lakóiért, és tűzzék ki a dátumot, amikorra beszüntetik a veszélyes vegyszerek használatát a ruhák gyártása során és magukban a termékeikben, és többé ne tekintsék saját szennyvízcsatornájuknak a világ vízi útjait.

Évente mintegy 80 milliárd ruhadarabot állítanak elő világszerte, így a föld lakóira fejenként átlagosan 11 új darab jut. Az egyre növekvő mennyiségben készített, értékesített és kukába dobott ruhadarabok életciklusuk valamennyi szakaszában környezeti és emberi költségekkel járnak. A ruhadarabokban egyébként engedélyezett, látszatra kis mennyiségben előforduló NPE-vegyületek összességében az egész bolygón nagy mennyiségben halmozódnak fel.

Akit bővebben érdekel a dolog, ezen a linken megtalálja az erről szóló Greenpeace kiadványt. Mellékesen megjegyzem, nem vagyok Greenpeace aktivista, sem semmilyen kapcsolatom nincs egyetlen környezetvédő szervezettel, egyszerűen felháborít a saját tudatlanságom.

Kattintás után a jobb felső sarokban még lehet rajta nagyítani…

…bár a betűk még úgy is bolhányiak, érdemes a Greenpeace dokumentumát megnézni, akit érdekel.