Találtam egy hatalmas méretű kihasználatlan kertész szoknyát világos vászonból. Anyu meg talált egy hímzést a szekrényben, ami valószínűleg még a nagymamám hagyatéka. Anyu egyből tudta, neki ebből táska kell! Így nem volt mit tenni, táskát kellett alkotni.
A hímzés
Most nem kezdek el megint nyafogni, hogy használt ruhából táskát varrni mennyi plusz munkába kerül. Inkább megmutatom. 🙂
Hatalmas méretű kertész szoknya, zsebbel
Íme az óriási méretű kertész szoknya, helyes kis gombokkal és elülső zsebbel.
Szép gombokkal
Először rápróbáltam a hímzést a zsebes elülső részre, hogy lássam hogyan mutat. Itt felmértem a leendő tulajdonos igényeit a táska méretére és alakjára vonatkozóan. Miután begyűjtöttem az instrukciókat, lemértem keresztbe-hosszába, meg mindenhogyan. A krétarajzok jelzésnek kerültek oda, mert saccolgattam hol lesz az eleje vége, és milyen széles lesz az alja a táskának. Tudom tudom, színére nem rajzolgatunk. 🙂
A hímzés rápróbálása és rátűzése gombostűvel
Bontás
Rengeteget bontottam. Ki kellett bontani a kertész szoknya eredeti pántjainak végét, hogy össze tudjam majd őket varrni, az lett az egyik pántja a táskának. A másik pántot a ruha anyagából szabtam ki és megvarrtam.
A pánt vége kibontva a későbbi összevarráshoz
A gombjuknál is bontani kellett, hogy oda is tudjak pántot bevarrni
A gomblyuknál is kellett bontani, mert sajnos a másik pántnak pont ide kellett kerülnie, hogy szimmetrikusak legyenek.
A bontás eredménye
Kibontottam a két oldalát is a ruhának, hogy könnyebben lehessen vele dolgozni.
A két oldalát is kibontottam
Aztán kiszabtam. Megtartottam a felső részt, az adta meg a táska formáját, és így a külső zsebet is tudtam hasznosítani.
Szabás után vasalás
A fellelhető cipzárok közül kiválasztottam egy megfelelőnek ígérkezőt.
Cipzár keresés, melyik passzol?
Folyt.köv. 🙂